Ezt olvasta már?


Nemzeti emlékhellyé nyilvánítják a szentkúti kegyhelyet

Hosszas előkészítői munka után a mátraverebély-szentkúti kegyhelyet Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítják – jelentette be Vécsey László, a törvényalkotási bizottság előadója az Országgyűlésben.

Ezzel a nógrádi zarándokhely az olyan kiemelkedő helyszínek csoportjába tartozik majd, amelynek eddigi 16 tagja között megtaláljuk például a Budai Várnegyedet, az Egri Várat, a Debreceni Református Nagytemplomot, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a Nagycenki Széchenyi-kastélyt és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot is.

Az emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint az emlékhelyekkel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat a Nemzeti Örökség Intézete látja el. A szervezet felméri és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, és megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket. Nemzeti emlékhely az a helyszín lehet, amely a nemzet történelmében, illetve önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet. A nemzeti emlékhelyek különleges védelem alatt állnak, amelynek része a helyszín méltóságának megőrzésére, az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartása és az ezek érdekében végzett fejlesztések is.

Mátraverebély-Szentkút a közelmúltban jelentős beruházások színhelye volt, amelyek által a hívők által oly’ népszerű, sokaknak csodát hozó helyet még vonzóbbá tették a zarándokok számára. A legjelentősebb fejlesztés 2015-ben történt, amikor az egyház egy 2,7 milliárd forintos rekonstrukciót valósíthatott meg a területen pályázati támogatásból. Ezzel a nagyléptékű beruházással a kommunista diktatúra évtizedeiben háttérbe szorított kegyhely felzárkózhatott Európa más nemzeti zarándokhelyeinek színvonalához. Épültek zarándokszállások, megújult a templom, a rendház és a templomkert, a szabadtéri misézőhely liturgikus tere és a szent kút környéke is. Fogadóépület létesült, benne galéria, kávézó, vetítőterem és mosdó is helyet kapott, de már étterem is működik a kegyhelyen, s megújult a sok hívőben nosztalgikus emlékeket támasztó kegytárgybolt is.

Ezt a fejlődést fokozhatja és az örökös lelkiséget fenntarthatja a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás, amely a fent említett “nagyságok” sorába emeli a nógrádiak által is annyira kedvelt zarándokhelyet. Azzal, hogy az Országgyűlés törvénybe foglalja nemzeti emlékhely mivoltát, Mátraverebély-Szentkút értékeinek, üzenetének, méltóságának megőrzésének feladata a legmagasabb szintre kerül. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke így fogalmazott a nógrádiak becsben tartott helyéről, Szentkútról, az imént vázolt fejlesztés utáni, 2015. szeptember 5-én tartott avatóünnepségen elhangzott beszédében:

"A kegyhely imádsága ma így szól: “…támogasd korunk emberét, hogy képes legyen megtisztulni a történelem útjának porától: a gőgtől, a kicsinyességtől és a gyűlölettől, amely minden szembenállás forrása.” Akik itt e szavakkal imádkoztak valaha és imádkoznak ezután, mind messzebbre látnak a saját sorsuknál. A kegyelmet mindannyiunknak kérik, a közös békében és az emberiség jobbik énjének felülkerekedésében bízva. Ez a darabka erdő, ez a hegyoldal az egymásrautaltságunk, az egymás iránti felelősségvállalásunk zarándokhelye is. Mátraverebély-Szentkút a magyarok közös lelkiismeretének támasza."

Egyszer minden a helyére kerül, oda, ahová való. A hánytatott sorsú szentkúti kegyhely a nemzet egyik alappillére. Azzal, hogy tovább fokozzák védettségét, nem más történik, mint végre megkapja régen kiérdemelt helyét az ország féltve őrzött kincseinek sorában.

 

 

Forrás: 3100.hu / Lakatos Kitti / Kiemelt archív fotó: Mátraverebély-Szentkút, Nemzeti Kegyhely hivatalos facebook oldala







0
0
0

0
0
0