Nem azért állok rajthoz, hogy második, harmadik legyek – Lovassy Krisztián
Lovassy Krisztián berlini ezüstjével sporttörténelmet írt, még ha a helyszínen nem is örült ennek az eredménynek. A Hong-Kong-i világkupán is az első tízben végzett, bár ez nem a bírók jóindulatán múlott.
Tízévesen kezdtél versenyezni. Mi motivált arra, hogy ebbe a szakágba kezdj bele?
- Csömörön nőttem fel, mondhatjuk falunak, de igazából nagyközség Budapest mellett. Gyerekkorban itt a gyerekek 90%-a biciklivel megy mindenhova, ezért ez nekem is adott volt. Egyszer rendeztek egy tehetségkutatót a Csömöri Sportnapok keretein belül, amin a korosztályomat megnyertem, és Valter Tibor (aki szervezte magát a tehetségkutatót és akkor még aktív, ráadásul elég jó versenyző volt itthon) kérdezte meg, hogy esetleg lenne-e kedvem ezt komolyabban csinálni. Ő irányított Hazai Gyuri bácsihoz a KSI-be. Innen kezdődött, és azóta is töretlenül nyomom ezt az egészet.
Utóbbiról a hírekben is rendre értesülünk. Biztosan jó okod van rá, hogy azóta sem hagytad abba…
Azért voltak hullámvölgyeim nekem is, de vannak nagyon pozitív részei, mert szinte az egész világot beutaztam a kerékpárnak köszönhetően, szinte az összes országban jártam már. Szeretek kerékpározni, kikapcsol. Ebben nőttem fel, el sem tudnám képzelni kerékpár nélkül az életem.
(Fotó: Welovecycling)
De mégis, mi a legkülönlegesebb élményed, ami a sportághoz kapcsolódik?
- Ami nagyon meghatározó volt, az talán 2009-ben az első UCI kategóriás győzelmem. Ugye volt egy nagyon komoly hullámvölgyem, ott abba is hagytam a kerékpározást egy bő fél évre, sőt, majdnem egy évre. Akkor a semmiből, mikor szinte már úgy volt, hogy teljesen abbahagyom a kerékpározást, kaptam egy ajánlatot a Stubán Feritől (Akkor a magyar országúti kerékpáros válogatott kapitánya. A szerk.), hogy felszabadult egy hely a csapatában a következő (2009-es) évre. 4 hónappal később meg is nyertem az első versenyemet, és akkor eléggé berobbantam a kerékpársportba. Már abban az évben a 4. legeredményesebb elit kerékpáros voltam, úgy, hogy akkor még ugye U23-as voltam.
Az autósport történetében is volt még valaki, akinek legendásak voltak a támadásai. A „Sumi” becenevet honnan kaptad? Csak a sporttársak hívnak így?
- Gyerekkoromban kaptam a sporttársaktól, mikor elkezdtem pályakerékpározni. Nagy Forma1 és főleg Schumacher rajongó voltam gyerekkoromtól kezdve. Schumacher is nagyon szeretett esőben versenyezni, ezzel én is így voltam. Imádtam és imádom most is az ilyen szélsőséges időjárási körülményeket, amikor mondjuk 5 fok van és szakadó eső. Én akkor élem ki magam igazán. Szóval ez így rámragadt 12 éves korom környékén. Egyre kevesebben szólítanak így egyébként, mert akik elneveztek, azok nagyrészt már nincsenek a kerékpársportban.
Te viszont maradtál, és az olimpiai részvételt meg is örökítetted magadon az ötkarika formájában. Ez mikor készült?
- Az Olimpia után volt, mert ugye megszereztem a londoni Olimpiára a kvótát országúton 2011-ben, de nem akartam elkiabálni és előre megcsináltatni a tetoválást, úgyhogy ez az olimpia után történt meg. Biztos, ami biztos megvártam, míg ott leszek a rajtnál.
Amikor pedig nem a rajtnál állsz, mivel foglalkozol a legszívesebben?
- Igazából a kerékpáron kívül nem sok mindenre van időm. Vagy utazok (elég sokat), vagy versenyzek, vagy edzek. Ami kikapcsol az az, ha a feleségemmel meg a kutyáimmal lehetek, de egyébként főzni is szeretek.
(Fotó: Welovecycling)
Azoknak mit javasolnál, akik mindezek ellenére vagy éppen ezért pályakerékpározásra adnák a fejüket? Egyáltalán szerinted ki az, aki alkalmas erre a sportra?
- A pályakerékpározáshoz rengeteg állóképességi munka kell országúton. Az lesz sikeres pályakerékpáros, aki nagyon sokat dolgozik országúton is, és megvan a kellő gyorsasága hozzá, mindemellett pedig jó versenyző. Kicsit bajban vagyok, mert persze javaslom a pályakerékpárt, csak azért itthon elég szomorú sorsa van. Az infrastruktúra elég hiányos (mondhatjuk, hogy nincs). Van a Millenárison a stadion mellett egy pálya, de az sajnos olyan állapotban van, hogy szinte életveszélyes rajta kerékpározni, ráadásul nyitott is.
Sokat hallunk arról, hogy tervben van Magyarországon egy fedett fapálya építése, ami valószínűleg rohamosan fellendíti majd ezt a jelenlegi helyzetet, ahol most vagyunk.
- Remélhetőleg megnő majd a pályakerékpárosok száma, fiataloké és idősebbeké egyaránt, ha lesz végre egy fapályánk, ahol télen is lehet tekerni. Pozitív szempont lesz ezen kívül, hogy 9–10 évesen a szülők egy fapályára szívesebben engedik ki bicajozni a gyereket, mint az országútra. Itt a gyerek is biztonságban vannak, illetve a szülő is végig tudja nézni az edzést. Most is nagyon sok tehetséges kerékpáros van, csak sajnos idő előtt abbahagyják, mert nincsenek meg a megfelelő körülmények hozzá. De egyszer biztos jobb lesz, addig meg akik vannak, viszik a hátukon a kerékpársport ezen szakágát is.
- Megépült Nógrád megye legnagyobb napelemparkja
- Leesett az első hó Nógrád megyében
- Digitális Közösségi Alkotóműhelyt adtak át a Borbély Lajos Szakközépiskolában
- Hiába tilos, mégis sokan fűtenek hulladékkal
- Egymilliárd forintos beruházásban bővült a Salgglas termékpalettája
- Idén is emlékmenettel tisztelegnek a doni hősök előtt
- Újabb 3 évre kapott bizalmat a "A Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány"
- Egyre kevesebben élnek Nógrád megyében
- Új járművek és eszközök érkeznek a nógrádi mentőállomásokra
- Ónos eső miatt adtak ki riasztás Nógrád megyére
- "Kapcsolatot teremtünk" interaktív fórum
- Közérdekű közlemény
- Nógrád Megyei Kormányhivatal: aki csak teheti, interneten keresztül intézze hivatalos ügyeit
