Ezt olvasta már?

Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja

Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra emlékezünk, hogy maga az örök Főpap mutatta b...

0

Március elsejétől nem fognak örülni a kormánytisztviselők

A közelmúltban dr. Kerekes Edit munkajogásszal a decemberi Munka Törvénykönyv módosítást elemeztük, ami a versenyszférára vonatkozik, de március elsejétől a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményei is változnak.


hirdetés

- A Munka Törvénykönyvének decemberi módosítása meglehetősen nagy vihart kavart, míg a kormánytisztviselőket érintő változások szinte néma csendben lépnek életbe. Ennek a szférának kevesebb az érdekérvényesítési lehetősége?

- Manapság még mindig sokat hallhatunk a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált munka törvénykönyvét módosításról – kezdte dr. Kerekes Edit munkajogász. – Érdemes azonban megemlíteni, hogy ezzel egyidejűleg olyan jogszabály módosítások is elfogadásra kerültek (2018. december végén), amelyek nem a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalókat érintik hátrányosan, hanem a kormánytisztviselők foglalkoztatási körülményeire lesznek negatív hatással. Ez a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben jelent meg, és a szabályozással érintett alkalmazottak jogviszonyát változtatják hátrányosan a korábbiakhoz képest. A téma azért is érdekes, mert a kormánytisztviselők jogviszonya és foglalkoztatási feltételei hosszú időn keresztül egy stabil rendszerben megvalósuló, átlátható előmenetelt és biztonságos munkakörülményeket adó jogviszonyt jelentett és ekként élt a köztudatban. A mostani jogszabály módosítás viszont több ponton is rácáfol erre a stabilitásra.

- A Baranya Megyei Liga Szakszervezet munkavállalói érdekképviseleti tevékenysége a kormánytisztviselői körre is kiterjed?

- Nem, BMLSZ – egyelőre még csak - a versenyszférában foglalkoztatott munkavállalók képviseletét látja el, de úgy gondoljuk, hogy szakszervezeti-érdekvédelmi felelősségünk ezzel a kérdéssel nagy nyilvánosság előtt foglalkozni és a szabályozással járó hátrányokat, bizonytalanságokat feltárni. Egyszerűen nem mehetünk el szótlanul a téma mellett. Szükség van erre azért is, mert több ezer kormánytisztviselőt érintő kérdésről van szó, amely ezzel összefüggésben több ezer család életére lesz kihatással. Ez a jogszabály egyben újfent felveti azt az utóbbi időben többször előtérbe került problémakört, ami a jogalkotói gyakorlatot érinti, vagyis az érdemi szociális párbeszéd hiányosságait.

- Akkor kezdjük el kivesézni a változásokat. Melyek a legjelentősebb pontok?

- Kezdjük talán a szabadság szabályainak változásával. Az alapszabadság mértéke a törvény rendelkezése értelmében 5 nappal csökken a korábbi szabályozás által biztosított éves alapszabadság mértékéhez képest. Ezzel egyidejűleg a besorolás szerinti pótszabadságok mértéke is jelentősen csökken. Ami érdekes, hogy a gyermekek után járó szabadság mértéke megduplázódik és – a korábbi 16 éves kor helyett – a gyermek 18 éves koráig figyelembe vehető. Fogyatékkal élő gyermek után plusz 2 nap jár. Ez a családpolitikával ugyan összhangba hozható, de számos munkavállalói csoportot hátrányosan fog érinteni ez a rendelkezés. Gondoljunk például az idősebb kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, a fiatal pályakezdőkre vagy a gyermeket önhibájukon kívül vállalni nem tudó kormánytisztviselőkre. Őket egyértelműen hátrányosan érint ez az új szabályrendszer. Egyes intézményeknél történt előzetes felmérések azt mutatják, hogy az új szabályozás bevezetésével mind az előző évekhez képest, mind a munka törvénykönyve alapján járó szabadsághoz képest átlagosan kevesebb lesz a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat megillető szabadnapok száma. Általános felméréseket és a szabályozást figyelembe véve az éves szabadság mértéke ezzel a szabályrendszerrel többeknél 11 nappal csökken. Ugyanakkor pótszabadság az új szabály szerint az alábbi esetekben jár a gyermekek után járó pótszabadságon felül: az apának gyermeke születése estén 8 nap, ikergyerekek esetén 10 nap, nagyszülőnek unokája születése esetén 5 nap, az első házasságkötés alkalmából 5 nap.

- Viszont cserébe nincs szó évi 400 óra túlóráról…

- Azért a jogalkotó gondoskodott arról, hogy pluszterheket tegyen a kormánytisztviselők vállára. Az új szabályozás értelmében ugyanis a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. (Ez idáig része volt - a szerk.) A Kit. 121.§ (1) bekezdése értelmében, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a kormánytisztviselő részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a kormánytisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. A (2) bekezdés szerint a kormánytisztviselőnek a munkaközi szünetet úgy kell igénybe vennie, hogy - szükség szerint a munkaközi szünet megszakításával is - vezetője rendelkezésére tudjon állni. A korábban hatályos szabályozás szerint a munkaközi szünet a munkaidő részét képezte. Még a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatóknál (versenyszférában) lehetőség van arra, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezze - azáltal, hogy erről a felek kollektív szerződésben megállapodtak - addig a kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében 2019. március 1-től az érintetteknek naponta plusz 30 percet kell a munkahelyükön tölteniük, a jogszabály eltérésre nem ad lehetőséget. Ez, ha egy egyszerűsített példával szeretnénk szemléltetni, a következőt jelenti: ha 20 munkanappal számolunk egy hónapot (egy munkanap 8 óra munkavégzést jelent és ehhez minden nap +30 perc hozzáadódik), akkor ez havonta 10 órával – és 8 órás munkanappal – számolva évente 15 nappal több munkahelyen töltött időt jelentene. Nyilván ez egy egyszerűsített példa, hiszen figyelmen kívül hagyja az ünnepnapokat, amikor nem történik munkavégzés stb. Mégis ezen példa által talán sikerül szemléltetni a szabályozás árnyoldalát.

- Mindezt mennyiben kompenzálhatja a stabil és kiszámítható jövedelem?

- Ebben is lényegi változások várhatóak, mert az új jogszabály markánsan alakítja át az eddigi illetményrendszert és besorolási rendszert. Ennek hátterében állhat az a kormányzati kommunikáció, ami a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók bérrendezéséről szól, miszerint jelentős mértékű béremelés fog realizálódni a közszolgálati szektorban 2019-ben. Ugyanakkor az aggályok, amik a jogi szabályozással kapcsolatban felmerülnek, úgy gondoljuk, hogy nem alaptalanok. Hiszen az előmenetel, az adott körben foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állók munkahelyi motivációja, az életpálya-modell, az illetmény megállapításával összefüggésben az objektivitás a szabályozás egyes elemei által komolyan sérülhetnek.

A központi kormányzati igazgatási szerveknél és ezek területi, helyi szerveinél alkalmazott kormánytisztviselők esetében az illetményekkel kapcsolatban a Kit. 1. és 2. számú mellékletei táblázati formában tartalmazzák azokat a jövedelem határokat, melyek az egyes besorolási fokozatokhoz lesznek hozzárendelve. Ennek alapján meghatározott összegek között fognak az illetmények beállításra kerülni. Azonban a jövedelemhatár közötti eltérési lehetőségek többségében szubjektív felettesi / vezetői döntéseken fognak alapulni a jövőben. Ez hosszú távon komoly bizonytalanságot eredményezhet az érintettek illetményének tekintetében. Illetmény megállapítása 2019. március 1. napjától: a Kit. 286. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója 2019. február 15. napjáig állapítja meg a kormánytisztviselők álláshelyi besorolását és a részükre 2019. március 1. napjától járó illetményt (a továbbiakban: Kit. szerinti illetmény). Az álláshelyi besorolásnál irányadó a korábban már megállapított, a kormánytisztviselőt 2018. december 1-jén megillető illetmény, valamint az érintett kormányzati szolgálati jogviszonyban állók 2018. második féléves teljesítményértékelése és éves minősítése. Ennek alapján tehát valamennyi kormánytisztviselő besorolásra kerül az alábbi kategóriák egyikébe. Egyébként a kormánytisztviselők álláshelyi besorolásának szempontjait, valamint az illetmény különbözet számításának módját a Kormány külön rendeletben szabályozza.

 

Minisztériumok kormánytisztviselői esetében:

Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa

 

1. kormánytanácsos 250 000 Ft 500 000 Ft

2. vezető-kormánytanácsos 350 000 Ft 650 000 Ft

3. kormány-főtanácsos 400 000 Ft 750 000 Ft

4. vezető kormányfőtanácsos 600 000 Ft 1 500 000 Ft

5. osztályvezető 700 000 Ft 1 400 000 Ft

6. főosztályvezető 800 000 Ft 1 500 000 Ft

 

Kormányzati főhivatalok és központi hivatalok kormánytisztviselői esetében:

 

Besorolási fokozat megnevezése illetmény alsó határa illetmény felső határa

 

1. hivatali tanácsos 200 000 Ft 350 000 Ft

2. vezető-hivatali tanácsos 300 000 Ft 500 000 Ft

3. hivatali főtanácsos I. 400 000 Ft 600 000 Ft

4. hivatali főtanácsos II. 450 000 Ft 700 000 Ft

5. vezető-hivatalifőtanácsos 500 000 Ft 1 200 000 Ft

6. osztályvezető 400 000 Ft 1 100 000 Ft

7. főosztályvezető 550 000 Ft 1 300 000 Ft

 

A besorolási fokozat alsó és felső határán belül a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg az érintett illetményét. Ennek során a Kit. 286.§ (1) bekezdésének garanciális szabályát alkalmazni kell, mely szerint az érintett kormánytisztviselők és december 1-jén megállapított illetmény.

Végrehajtási szempontból érdekes kérdés a változással érintett kormánytisztviselők illetménykülönbözetének rendezése, tekintve, hogy a szabályozás 2019. március 1. napjával lép hatályba: 2019. március 1. napjával megállapított illetmény „visszamenőleg” 2019. január 1. napjával kerül megállapításra, így a 2019. január és február hónapokra eső illetmény és a Kit. szerinti illetmény közötti különbözet a 2019. március havi illetménnyel egyidejűleg kerül kifizetésre.

Mindenképpen elgondolkodtató az is, hogy az érintett kormánytisztviselők az álláshelyi besorolásukról és illetményükről Kit . 285.§ (2) bekezdése alapján március 15-ig kell tájékoztatni. Ez a gyakorlat értelemszerűen további komoly feszültséget okoz az érintettek körében az információhiány, illetve várakozás által.

- Több ízben említésre kerül a bizonytalanság, amit ez a szabályozás magában hordoz…

- Igen, ennek oka a fentiek mellet a következő: A korábbi szabályozás (Kttv.) értelmében a jogviszonyban töltött idő növekedésével meghatározott szorzóval garantált volt a tisztségviselők illetményének a növekedése. Ez a garancia részben motiváló célt szolgált, részben a közszolgálati életpálya stabilitását és kiszámíthatóságát jelenítette meg a gyakorlatban. Az új szabályozás – jelenlegi tartalommal – azáltal, hogy szakít ezzel a gyakorlattal és ezt a garanciát is kivezeti az említett kormánytisztviselői jogviszony rendszeréből további bizonytalanságot teremt a jogviszonyban foglalkoztatottak előmeneteli és illetmény rendszerében. Ebben a körben, tehát két – egymással szorosan összefüggő – kérdéssel is szembe találjuk magunkat: egyrészről az illetmény összegét és annak mértékét érintő problémával, az arra szubjektív döntésen alapuló ráhatás lehetőségével. Másrészről pedig a kormányzati igazgatásban alkalmazott tisztviselők előmenetelének kiszámíthatatlanná válása kérdéskörével. A jelenlegi jogszabályi keretek között mindkét probléma komoly bizonytalansági faktor.

- Mindezek ellenére ez mégsem a versenyszféra, talán kisebb a mennyiségi és minőségi követelmények miatti nyomás az itt dolgozókon?

- Azért ebben is körvonalazódni látszik némi változás. A törvény 96.§-ának szabályozása azt mondja, hogy a teljesítmény-értékelés nem kötelező. Évente a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelése alapján, illetve a kormánytisztviselő kérelmére végezhető el, melynek részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Lehetőségként tartalmazza a törvényszöveg, hogy a teljesítményértékelés alapján a kormánytisztviselő illetménye az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal csökkenthető, illetve legfeljebb 30%-kal növelhető, illetve, hogy részére teljesítmény elismerés fizethető. A jogszabály azon meghatározása, miszerint a teljesítmény és egyéb szubjektív szempontrendszer alapján kerülhet a fentebb hivatkozott mellékletben meghatározott jövedelemhatárok között megállapításra egy adott tisztviselő illetménye, úgy gondoljuk, hogy nem igényel különösebb magyarázatot, miért aggályos, mégis egy életszerű példával szemléltethető: Az új szabályozás értelmében például egy központi kormányzati igazgatási szervnél alkalmazott kormánytisztviselő, aki egy adott álláshelyre kerül besorolásra – meghatározott iskolai végzettséggel, meghatározott munkakörben – ebben a beosztási fokozatban akár 5, 10 vagy 15 éven keresztül (időkorlát nélkül) akár változatlan illetménnyel foglalkoztatható lesz. Ha kinevezését követően akár több diplomát megszerez - a jelenlegi szabályozást alapul véve - az sem ad számára garanciát arra, hogy képesítése által előrébb lépjen. A törvény jelenleg meghatározott összeghatáron belül ad mozgásteret az illetmény összegének megállapítása során – ahogy az fentebb is látható – de a munkáltatói jogkör gyakorlója (az első számú vezető) mérlegelése által a szubjektív tényező jelentősen túlsúlyba kerül.

- Az új jogszabály ráadásul kibővíti a jogviszony megszüntetésének lehetőségeit is. Bevezeti a Kit. szabályozása a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése körében a 108.§-ában a feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása jogcímet, mely a jogviszony megszüntetésének egy új formáját jelenti. Nyilván a jogviszony megszüntetésének bővítése már önmagában sem értékelhető alkalmazott-barát lépésnek, annak ellenére sem, hogy a törvény ezen szabályozása garanciális jelleggel részletszabályokat is meghatároz.

Az új megszüntetési jogcím tartalmilag a következő formában került szabályozásra: Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze. [Kit. 108. (1) bek.]

- Mi történik, ha ezek után sokan úgy döntenek, ott hagyják a kormányszférát?

- Ez egy érdekes kérdés, ugyanis az új jogszabály elhelyezkedési korlátozó rendelkezést is tartalmaz. A Kit. 117.§-a szabályozza az említett korlátozást. Eszerint a Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt. (117. § (1) bekezdés). A jogszabály 117.§ (2)-(3) és (5) bekezdései a munka törvénykönyvéből is ismert versenytilalmi korlátozással mutatnak némi hasonlóságot. Többek között tartalmazzák az időkorlátot, az ellentételezésre utaló szabályt és az üzleti titokra utaló rendelkezést az alábbiak szerint:

- A korlátozás időtartama a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek megfelelő idő, de legfeljebb két év.

- A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a jogszabályban rögzített határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.

- Az elhelyezkedési korlátozás az illetmény megállapítása során figyelembe vehető. Kevésbé egzakt szabályozás az Mt. versenytilalmi szabályozásával összevetve, de gyakorlati hasonlóság elvi síkon mindenképpen vonható a két szabályozás között. Az elhelyezkedési korlátozással kapcsolatba leginkább aggályos rendelkezést mégis a 117. § (8) bekezdései tartalmazzák. A Kit. úgy rendelkezik ugyanis, hogy ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az alábbiakban felsorolt valamely ok miatt kerül megszüntetésre, akkor az érintett újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt a jogviszony megszűnésétől számított három évig csak a Kormány engedélyével létesíthet. A megszüntetés fent hivatkozott okai között a törvényi felsorolás a következőket említi: a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a Kormány döntése szerint létszámcsökkentés végrehajtása miatt (a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint) kerül megszüntetésre; megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata; a Kormány döntése alapján a központosított álláshely-állományból származó álláshely visszakerül a központosított álláshely-állományba; a kormánytisztviselő álláshelye átszervezés miatt megszűnik; a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz. A Kit. tehát rendelkezik arról is, hogy azok a kormánytisztviselők, akiknek létszámcsökkentés keretében jogviszonyuk megszüntetésre kerül, három éven belül államigazgatási szervnél (tehát a jogszabály személyi hatálya alá tartozó intézménynél, szervezetnél) nem helyezkedhetnek el. Amennyiben a kinevezésükre fentiek ellenére sor kerül, úgy a kinevezés törvény erejénél fogva semmis. Az álláskeresést korlátozó, illetve az elhelyezkedési lehetőségeket behatároló rendelkezés véleményünk szerint több szempontból is aggályos, különös tekintettel arra, hogy a felsorolás szerinti megszüntetési okok többsége nem hozhatók közvetlenül összefüggésbe az érintett teljesítményével (létszámcsökkentés, átszervezés, központi álláshely-állományba való visszavétel, feladat megszűnése). Kivétel szabályt mindösszesen annyiban tartalmaz a törvény, hogy a Kormány engedélyével lehetőség nyílhat az elhelyezkedési korlátozást tartalmazó főszabálytól eltérni.

M. Z.







0
0

hírek innen, onnan

Holtan találták az otthonában a Prodigy frontemberét

A legnagyobb brit bulvárlapok azt írják, holtan találták meg Keith Flintet az essex-i otthonában. A rendőrség reggel nyolckor ment ki...

Hasznos felszereléseket kaptak a hajdú-bihari önkéntes mentőszervezetek

Debrecen - Az adománnyal a cél elsősorban a lakosság biztonságának erősítése és az emberi életek védelme mondta Kovács Ferenc...

Feladja a leckét a sok program a gyerekeknek az idei Arany Napokon

Debrecen - Sportversenyeket, játékos tanulmányi vetélkedőt rendeznek az Arany Napokon, ahol még egy kiállítást is megnyitottak.

Újabb pofont kapott a Revolut

Nem ez volt a Revolut hete, előbb azzal vádolták meg, hogy pocsék munkahely, majd kiderült, hogy leállította negyed évre a pénzmosás...

Megdöntötték a világ egyik legbizarrabb rekordját: egy hullámvasút kellett hozzá és tilos volt bugyit viselni

Egészen érdekes rekordot állítottak fel a legelszántabb nudista vidámparkozók: 195-en ültek fel egyszerre egy hullámvasútra, de a lényeg...

Durva lépés, 180-ra korlátozzák az új autók végsebességét

2020 tavaszától készülő autóiban a Volvo 180 km/h-ra korlátozza a végsebességet.

Különös alkotások bukkantak fel Szegeden - a fákra fest egy titokzatos művész

A városban már több helyen láthatóak a színes képek.

Három éves bejegyzése miatt kapott tiltást a Facebooktól Apáti Bence

Az RTL-csoport alkalmazottai továbbra is cenzúrázzák a jobboldali-konzervatív közszereplők nyilvános írásait.

Rémálommá váltak a német mindennapok

Naponta legalább 11 késes támadás történik Németországban. Csak tavaly 4100 esetet jegyeztek fel.

A legjobb pillanatban kattintották el a telefon kameráját: a felvételekért még pénzt is kaptak

Nem kell profi fotósnak lenni ahhoz, hogy díjnyertes képeket készítsen az ember: elég, ha nyitott szemmel jár az utcán, és mindig van...

Kikészült a Liverpool menedzsere a labdaszedő gyerektől - videó

A német szakember nehezen viselte a gúnyos tapsot.

Meghalt Keith Flint, a Prodigy énekese

A 49 éves frontembert holtan találták az otthonában.

0

Sport

Ez áll Babos Tímea drámai bejelentésének hátterében: reagált az edző a döntésre

Sopron Edzőváltással próbál véget vetni egyesben mutatott gyenge teljesítményének Babos Tímea (25). A soproni származású játékos tavaly szeptemberben kötött szerződést a horvát szakemberrel, Nikola Horvattal (40).

Flensburgon és Szkopjén át vezetne a magyar csapatok útja a Final4-ba

Mindkét magyar csapat csoportmásodikként zárt a BL-re, így fél szemmel már a negyeddöntőre figyelhet.

Bale nem várta meg az el Clásico végét, még a meccs alatt lelépett

A Marca szerint Gareth Bale a lecserélése után kevéssel hazament a Bernabéuból.

Forma-1: csapatnevet változtatott a Ferrari

A 2019-es F1-es frissített nevezési listán tűnt fel a névváltás, a Ferrari az idei szezontól új névvel fog szerepelni

Meghalt az első győri sikercsapat tagja

Orosz László bajnok és háromszoros kupagyőztes volt a Győri Vasas ETO csapatával.

Ez a lány olyat futott az Eb-n, mint még senki a magyarok közül: célbaérés után szerencsétlen sérülést szenved...

Szerencsétlen bokasérülése miatt Kozák Luca nem állhat rajthoz a 60 méteres gátfutás vasárnap esti fináléjában a glasgow-i fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságon.

NB II: a Vasas kitömte Nyíregyházát, nyert a Gyirmót és a ZTE is

A Magyar Kupában menetelő csapatok meglepő vereséget szenvedtek.

Pozsonyi kifli: lehetetlen rossz képet csinálni Jakabos Zsuzsannáról

Elképesztő mozdulat az Európa-bajnok magyar úszótól.

A Barcelona négy nap alatt végezte ki a Real hazai reményeit

Katalán győzelem a kupában és a bajnokin: jó eséllyel idén is spanyol trófea nélkül marad a Real.

Ronaldo kiharcolt egy kiállítást, drámai rangadót nyert a Juventus

A Napoli kétgólos hátrányból jött vissza, de Insigne büntetőt rontott a meccs végén.

Elhunyt Farkas József

Életének 81. évében elhunyt Farkas József egykori Eb-ezüstérmes röplabdázó, fotóriporter.

0

Bulvár

110 millió forintot talált egy busztakarító az egyik ülés alatt

A becsületes megtaláló leadta a londoni rendőrségen a pénzköteget.

Szabadulószobában dolgozók kitálaltak: sírva röhögős sztorik arról, mennyi hülyeséget látnak egy nap

Vajon milyen őrületes szituációkkal találkoztak már szabadulószobákban dolgozók? A Redditen több vicces sztorit is megosztottak most!

Üzemanyagárak: lesz drágulás, a dízel ára el is szállhat

A közeljövőben nem várható az üzemanyagok jelentősebb áremelkedése, de év végére jelentősen elszállhat, megdrágulhat a gázolaj ára. Igaz biztos prognózissal még a szakértők sem rendelkeznek. Pletser Tamás az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője szerint elképzelhető, hogy a gázolaj és a benzin között sokkal nagyobb lesz az árkülönbözet a mostaninál.

Hagyatéki ügyek: komoly tévedésben vannak az örökösök

Nem a hatóságok feladata az adatok összegyűjtése.

Titokban műtötték: kiderült, mi okozta Koós János halálát

Vasárnap hajnalban jelentette be családja, hogy rövid betegség után 81 évesen elhunyt Koós János. A Ripost megtudta: múlt kedden került kórházba, ott érte a halál. A család később ad tájékoztatást a temetésről.

Ki­szi­vá­rog­tat­ták Sáfrány Emese privát fotóit

Visszaéltek Sáfrány Emese Aleska privát fotóival. Azokat az intim képeket is lenyúlták tőle, amiket csak a barátjának küldött el.

A magas vérnyomás tünetei - Jellemző panaszok

A magas vérnyomás sokáig egyáltalán nem okoz tüneteket, ám az elhanyagolt betegség számos szerv fokozatos károsodását okozhatja. Összegyűjtöttük, hogy mire érdemes mindenkinek odafigyelnie!

Durva időjárás jön: riasztást adtak ki a fél országra

Hétfőn délutántól előbb a Dunántúlon, késő estétől már az ország északi felén a délnyugati, majd északnyugatira forduló szél több helyen viharossá fokozódhat (60-75 km/h) - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Heti horoszkóp március 4-től 10-ig: a Szűz sorsa jó irányt vehet, a Bak hódít a héten

Ígéretesen indul a március, sokan számíthatnak kedvező fejleményekre.

Most kaptuk a hírt: tragikus hirtelenséggel elhunyt a 33 éves énekesnő

Otthon rosszul lett, és hiába rohantak vele a kórházba, az életét már nem tudták megmenteni.

Koós János már 3 hete a haláláról beszélt

A három héttel ezelőtti fellépésén már olyan fájdalmai voltak az énekesnek, hogy járni is alig tudott. Csongrádi Katának megdöbbentő kijelentést tett.

Nagyon becsapós az idei cafeteria

Egy átlagos béren kívüli jutatási keret alig több mint a felére is olvadhat, mire a dolgozó zsebébe jut - számolta ki az Azénpénzem.hu. A gond az, hogy ezzel a választás során esetenként nincs is tisztában a munkavállaló. A cégeknél ugyanis "trükkös" kalkulátorok működnek.

blogmorzsák

Megdőlt egy japán mítosz

A halál és az adók mellett a japán vo­na­tok pontosságát tartottuk az élet biztos pontjainak, ám a legfrissebb statisztikák utóbbit megcáfolják.

Hogyan válasszunk egészséges, természetes kozmetikumot?

Ezeket a feliratok érdemes keresni az összete­vők listáján. Aztán jó messzire elkerülni őket.

Mi az oka a magyar elit Guccimániájának?

Az angol királyi család tagjai miért nem hordanak ilyen szarokat magukon?

Óriásplakát Sződliget határában

„Akinek van humora, mindent tud. Akinek nincs, mindenre képes.”

Visszakaptam az életem, de a lelkem soha nem lesz a régi

„Komolyan kell venni az endometriózis kezdeti tüneteit is.“

Koós Jánosra emlékezünk

Koós János nem csak éneklésre használta a mikrofont, hanem szinkronizálásra is.

Íme a világ egyik legveszélyesebb sportja

160 kilométeres sebességgel egy sílécen? Az osztrákoknál ez simán elképzelhető. Persze nem a sípályán, hanem egy Porsche 356-hoz kötve. Mutatjuk a megdöbbentő felvételeket.

Női mellek sokkolták le az Aspergeres férfit

Egy huszonkilenc éves nő tizenhat hónapot kapott azért, mert az utcán lesokkolt egy vele beszélgető Aspergeres férfit.

Ezért volt az Aranyélet a legütősebb sorozatunk

A vagány akciózást, a gyomor­bor­zoló drámát és a közéleti szókimondást is új szintre emelte minden idők legjobb magyar tévésorozata.

Pizzaháború Nápoly­ban - mindenki akar egy szeletet

Idén már a harmadik éttermet éri támadás Nápoly belváro­sá­ban, az akciók hátterében pedig feltehetőleg a helyi maffia áll.

Ilyen az, amikor megtapasztalod az emberséget Marokkóban

Ugyanazt, amit például Erdélyben is szeretsz.

Megismételhetetlen véletlenek pillanatfotókon

Imádjuk azokat a fotósokat, akik az élet apró, észrevét­le­nül tova­illanó, mégis zseniálisan sokat­mondó pillanatait örökítik meg.