Magyarország öt legszebb tavaszi kirándulóhelye
Beköszöntött a tavasz, eljött hát az ideje, hogy lehetőség szerint kimozduljunk a négy fal közül és felfedezzünk az ország csodáit. Figyelem, szubjektív összeállítás következik.
Fotó: Illusztráció
Tihany
A Balaton – Közép- Európa legnagyobb sekély vizű tava – tektonikai süllyedésekkel keletkezett, mintegy 25 ezer évvel ezelött. Ebbe nyúlik be a Tihanyi- félsziget, amely a tavat két medencére osztja, olvasható a település honlapján:
http://www.tihany.hu/index.php/hu/latnivalok/tihany-tortenete
A geológiai érdekességek mellett a ritka növények és állatok élőhelye is a félsziget, amit 1952- ben – Magyarországon elsőként – tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. A félsziget területén feltárt régészeti leletek igazolják, hogy azt már az őskor óta emberek lakták. A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védet helyet.
A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyben Tihanynál vízi átkelő hely is volt. A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055- ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely (locus authenticus) volt.
A 16- 17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói.
Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, az 1960- as évek óta hazai és külföldi turisták által tömegesen látogatott hely. Vonzereje elsősorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel.
Visegrád
Visegrád több mint ezer esztendeje a magyar és az európai történelem egyik kiemelkedő helye. A Dunakanyar szívében elterülő város neve egy 1009. évben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először, de már a rómaiak erődöt emeltek itt, a mai Sibrik-domb területén. A XXI. században a híres Királyi Palota az Európai Örökség címet viseli, a várost övező csodás erdőség pedig az egyik legszebb hazai Nemzeti Park része lett, írja a település weblapja: http://www.visegrad.hu/polgarmeseri-koszonto
Visegrád az élő középkor városa, ahol ma is intőn vigyáz ránk régmúlt királyaink szelleme, és ahol a Duna csendje, a palota zenéje, a lovagi tornák izgalma, az erdő örök ünnepe kiemel az önmagáról megfeledkezett világból.
Visegrádot a múlt és a természet szerves együttélése teszi nemzeti történelmünk különleges emlékhelyévé és a Dunakanyar Európa-szerte ismert idegenforgalmi centrumává.
Arlói-tó
Arló község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén a Hódos-patak völgyében fekszik. Fő nevezetessége a tó, mely a 338 méter magas Csahó-hegy déli oldalának megcsúszása következtében keletkezett: egy 300 méternél is hosszabb 50-60 méteres függőleges szakadásfal mentén csúszott meg az a homoktömeg, amely elzárta a Szohony-patak völgyét. Annak vize így feltöltötte a kialakult mélyedést, létrehozva a páratlan szépségű Arlói-tavat.
A Suvadás liget – ahol a tó található – egy geológiai kifejezésből ered, a suvadás ugyanis egyszerűen földcsuszamlást jelent, amikor a vastag homokréteg rendszerint vékonyabb agyag- és márgarétegekkel keveredik. Ez adja a hely különlegességét is, ugyanis egész Európában összesen két ilyen tó van: az Arlói- és az erdélyi Gyilkos-tó.
A tó partján napjainkra pihenőházak és horgásztanyák sora épült fel, extracsendes, háborítatlan helyen. A mint egy 10 hektáros tó a környék horgászparadicsoma, a a tó felett magasodó hegy természetjárók kedvelt célpontja, ahonnan, a tó körüli táj szépségében gyönyörködhetünk. Csodás hegyek veszik körül, északról az Aggteleki-, délről a Bükki Nemzeti Park közelében, egy lépésnyire a Gyepes-völgy vadregényes hajlataitól. A táj gazdag növény- és madárritkaságokban.
Pannonhalma
Pannonhalma, a Bencés Főapátság tövében épült 3600 lakosú város gyökerei a római korig vezethető vissza. Honfoglaló őseink kereszténységet ismerő avar, szláv és bajor szállásokat találnak itt. A X. században már magyar szállásváltó fejedelmek udvarháza áll a domboldalon. 996-ban missziós bencés szerzetesek telepednek meg a dombtetőn, s későbbiekben ez határozza meg a település fejlődését. Kezdetben „Pannonia” néven udvari népek, szőlő és kézművesek lakóhelye, de a XII. században „Alsok” névvel már nagyobb villa és vásároshelyként tartják számon, írja a település honlapja.
A középkor végére népes várossá fejlődik, s neve ekkortól a kolostor templomának védőszentje után “Szentmárton”. Az 1500-as évek elején végvárrá alakított kolostor falainál kiépül az iparosok, kereskedők negyede, a Váralja. A török időkben a lakosság hol behódol, hol elmenekül, végül a város elpusztul. A XVIII. század az újraépítés kora: németek és szlávok költöznek a magyar lakosok mellé, a faluképben már megjelennek a gazdálkodás első jelei (pl: a még ma is álló majorépületek).
A XIX. században a gazdagodó mezőváros járási székhely, közlekedési csomópont, széleskörű kézműiparral, kereskedelmi hálózattal, kisebb üzemekkel.
1965-ben a település neve Győrszentmártonról Pannonhalmára változik. Az 1980-as évek végén a magyar szőlész-borász társadalom elismerve az itt folyó munkát, létrehozta a Pannonhalma-Sokoróalja Borvidéket, amelynek központja Pannonhalma lett. Az országos gazdasági változások mellett részleges profilváltásra is sor került: a magas színvonalú szőlőtermelés mellett az idegenforgalom is meghatározóvá vált.
2000-ben a település városi rangot kapott, így kistérségi szerepe is megnőtt. A városban számos étterem, panzió és kemping várja az idelátogató vendégeket. A Pannonhalmát körülölelő dombok csodálatos tölgy- és cserfa erdei a kerékpáros és a bakancsos turizmus kedvelőinek kínálnak felejthetetlen élményeket.
Hármashatár-hegy
A Hármashatár-hegy (495 m) a Budai-hegység egyik legjellegzetesebb hegye, szigetként emelkedik ki környezetéből, szinte az egész városból látható, jól beazonosítható a gerincén magasodó számtalan adótoronyról.
A hegy rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, kopár tetejéről elképesztően csodás a kilátás a városra, a Dunára, az egész Budai-hegységet be lehet látni, de a Pilis, sőt a Mátra és a Börzsöny vonulatai is láthatók jó időben.
A Hármashatár-hegy keleti oldalán kiugró, 394 m magas hármas dolomitrög a Tábor-hegy. A hegy nevének eredetét többféleképp magyarázzák. Van, aki szerint a közeli római légióstábor adta a nevet, mások viszont azt állítják, hogy a Buda visszafoglalásakor itt felállított katonai tábor (Lagerberg) a névadó. Oldalában nyílik a 162 m hosszú Tábor-hegyi-barlang, mely előtt kilátóteraszt képeztek ki.
- Megépült Nógrád megye legnagyobb napelemparkja
- Leesett az első hó Nógrád megyében
- Digitális Közösségi Alkotóműhelyt adtak át a Borbély Lajos Szakközépiskolában
- Hiába tilos, mégis sokan fűtenek hulladékkal
- Egymilliárd forintos beruházásban bővült a Salgglas termékpalettája
- Idén is emlékmenettel tisztelegnek a doni hősök előtt
- Újabb 3 évre kapott bizalmat a "A Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány"
- Egyre kevesebben élnek Nógrád megyében
- Új járművek és eszközök érkeznek a nógrádi mentőállomásokra
- Ónos eső miatt adtak ki riasztás Nógrád megyére
- "Kapcsolatot teremtünk" interaktív fórum
- Közérdekű közlemény
- Nógrád Megyei Kormányhivatal: aki csak teheti, interneten keresztül intézze hivatalos ügyeit
