Ezt olvasta már?


Az ingatlanfejlesztők átmeneti intézkedéseket, új áfa- és illetékrendszert javasolnak

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozást javasol a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egyebek mellett ismertetik a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes áfakulcs előnyeit, megszüntetésének hatásait és alternatív, konstruktív javaslatot is tesznek a kedvezményes kulcs 2019. év végi megszűnésekor egy átmeneti szabályozásra, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakítására, illetve az eladói illeték bevezetésére.

A kedvezményes áfakulcs 2019. végi megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009. évi áfaemeléskor alkalmazott intézkedésekhez – az IFK azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5% legyen a felszámított áfa. Egy ilyen átmeneti szabályozás mindenképpen segítene abban, hogy ne kerüljenek akár vásárlók ezrei olyan helyzetbe, hogy a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő, az IFK elnöke

Egy esetleges új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével pedig biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban az 5%-os áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával. Az IFK világos, támogató jellegű átmeneti intézkedések mellett, tehát ésszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak.

Az IFK véleménye szerint 2020 január 1-je után az új lakásokra vonatkozó adóteher (jelenleg 5% áfa + 4 % vevői illeték = 9 %) 14% mértékre emelése mellett biztosítható hosszútávon és stabilan a lakásépítések megfelelő szinten tartása. Mindez megvalósítható az 5%-os áfa fenntartása mellett egy új elem, eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértékét 5 %-ban javasolják meghatározni (5% áfa + 5 % eladói illeték + 4 % vevői illeték = 14 %).

Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő 5 éven belül történik, így a plusz bevétel kizárólag a magyar államot illetné (szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani) és biztosítaná a rövidtávra spekuláló befektetők megadóztatását – hívta fel a figyelmet Takács Ernő.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió Ft-os értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezmények újlakás esetén nagyon kevés esetben vehetők igénybe a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni.

Takács Ernő azt is kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 % közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 %.

Az ágazat legnagyobb fejlesztőit tömörítő IFK szerint az 5%-os áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan. Ezzel támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a CSOK-kal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A kedvezményes kulcs növelte a kínálatot, így mérsékelte az áremelkedés ütemét is. Az új építésű lakások árának emelkedését (összhangban a használt lakások áremelkedésével) ugyanis nem az 5%-os áfa bevezetése, hanem a bérek és a gazdaság növekedése, a kamatok alacsony szintje, a korábban elmaradt vásárlások pótlása miatti jelentős kereslet okozta. Az 5%-os kulcs bevezetése lehetővé tette, hogy a kínálat jelentősen nőjön és így az árak emelkedése mérsékeltebb legyen mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27%-os áfa – sorolta az elnök.

A dokumentumban az ingatlanfejlesztők kifejtik egyebek mellett, hogy a lakásépítés új megrendelést adott ugyan az építőiparnak, de az építőipari kapacitáshiányt nem ez okozta, mivel az építőipari termelés mindössze 15%-át jelentik a lakásépítések.

Példaként említik a környező országokban sikeresen alkalmazott kedvezményes kulcsot, és megjegyzik, hogy Lengyelországban 8%, Szlovéniában 9.5%, Romániában 5% az áfa, és a szabályozás sok éve változatlan. Hasonlóan kedvezményes kulcs kerül alkalmazásra Nyugat-Európa több országában is.

Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni. Megfelelő szabályozással pedig a rövidtávon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27%-ra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz – hangsúlyozzák a fejlesztők.

Takács Ernő jelentős eredmények közé sorolta, hogy a piac növekedésével megindult a szakemberek hazaáramlása, nőttek az építőipari bérek a szektorban dolgozók száma jelentősen nőtt, és 10 éves rekordot megdöntve meghaladta a 300 ezret. Fontos lenne a külföldön dolgozó, hazatelepülésen gondolkozó szakemberek és a szakma iránt érdeklődő fiatalok számára is fenntartani a pozitív jövőképet – tette hozzá.

A jelentős (22%-os) mértékű áfaemelés ellen felhozott érvek között szerepeltetik az újlakások javuló energetikai tulajdonságait, és hangsúlyozzák, a magasabb áfakulcs ezt a kedvező folyamatot is lelassítaná, de visszalépést jelentene az építőipari kapacitások szükséges kiépülésének eddigi kedvező trendjében is.

2021-ben az IFK számításai szerint a kevesebb uniós projekt és (áfa emelés esetén) a kevesebb lakás projekt miatt, az építőipari termelés csökkenhet, és magasabb áfakulcs mellett a lakásépítés megrendelés állománya is csökkenni fog, mindez pedig az építőipari termelés 20%-os csökkenését okozhatja.

Az áfaemelés hatására mindezeken túl gyorsul a használtlakások árának emelkedése is, miközben a 27%-os áfa bevezetése esetén kb. negyedére-ötödére eshetnek vissza az új építésű lakásfejlesztések. Végezetül arra is kitérnek, hogy a bankrendszernek sem mindegy az áfa mértéke, hiszen a lakásépítési projektek többsége banki finanszírozásból épül. A 2020-ra átcsúszó projektek szerződései pedig az átmeneti rendelkezés hiányában kockázatot hordoznak.

Takács Ernő az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs - és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes közteher-növelés valósul meg - 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma. Ezzel szemben, amennyiben 2020-tól ismét 27 százalékos áfa terheli majd az új lakásokat, 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret. A lakásépítések számának visszaesésével pedig a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Abban az esetben, ha a piac adóterhelése ismét megemelkedik, akkor a 2019-2022 közötti négy évben 20,5 milliárd forinttal több áfa, viszont 56 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadó és bérjárulék; 4,4 milliárd forinttal alacsonyabb társasági adóbevétel és 3,4 milliárd forinttal kevesebb egyéb adó befizetés folyik be a költségvetésbe. Így az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna - ismertette.

A lakásáfa jövője körüli bizonytalanság, illetve a kormányzati bejelentés arról, hogy a kedvezményes kulcsot nem hosszabbítják meg, a KSH legfrissebb adataiban is tükröződött. 2018 I. félévében ugyan még 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csökkent, 18 066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében. Az építendő lakások száma például Budapesten 27 százalékkal esett vissza.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai azt a célt szolgálják, hogy se a lakásvásárlók, se a piaci szereplők, se a költségvetés érdekei ne sérüljenek, ezért az ágazati szereplők remélik, szakmai párbeszédet kezdhetnek a kormánnyal egy átmeneti szabályozásról, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakításáról. Kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.







0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0
0

hírek innen, onnan

Nagyon erősen kezdett a Trónok harca új sorozata, de egészen más is

A Trónok harca 2019-es fináléja óta töretlenül népszerű, ezért nem meglepő, hogy az HBO évek óta tervezi a világ bővítését újabb...

A Bournemouth vezetőedzője elárulta, miért nem jelentették be hétfőn Tóth Alex megszerzését

A középpálya sérült kulcsemberei miatt azonnal a mélyvízben találhatja magát a magyar játékos.

6 új játék érkezik a PS Plus kínálatába január 20‑án

A PlayStation Plus Extra és Premium előfizetői január 20‑án hat kiemelkedően népszerű videojátékhoz kapnak hozzáférést, amik az...

Bezárják a Szőlő utcai javítóintézetet, aztán sorra a többit is - már meg is jelent Pintér Sándor rendelete, keddtől érvényes

A kormány, pontosabban Pintér Sándor belügyminiszter elrendelte a Szőlő utcai javítóintézet bezárását. A botrányokkal övezett helyet...

Pazar gól miatt bukta el a győzelmet a Bournemouth a Tóth Alex bejelentését megelőző bajnokiján

Sokáig úgy nézett ki, a vörös-feketék pontszámban akár be is érhetik a riválist.

Égtem a vendégek előtt a csúnya, karcos tányérok miatt, aztán kiderült: fillérekből megoldható a baj

Így varázsolhatod újjá a karcosnak hitt porcelánt egyetlen filléres porral.

Az EP-ben a tiszások frakciójából kezdeményezték, hogy foglalkozzanak a Beneš-dekrétumok ügyével

Az Európai Parlament belügyi szakbizottságában és teljes ülésén is tárgyalnának a dekrétumok megkérdőjelezésének büntetésével, a...

Vetélytárs gólzsákját vitte el a Varga Barnabás utódját kereső Fradi

Hétfő este bemutatta második téli érkezőjét az NB I-ben címvédő Ferencváros.

A világ dollármilliárdosainak vagyona nőtt tavaly

A világ dollármilliárdosainak vagyona 16 százalékkal nőtt tavaly, háromszor gyorsabban az elmúlt öt év átlagánál - derült ki az Oxfam...

30 éve vezet jogosítvány nélkül, ezúttal a felesége sem úszta meg

Már nem először értek engedély nélküli vezetésen egy férfit az olasz hatóságok. Évtizedek óta nincs jogosítványa, és most a...

0

Sport

Hét és félmilliárdot keresett profiként, most mégis hajléktalan a közelmúlt sztárja

Könnyen lehet, hogy meg is zakkant a megpróbáltatások hatására, de az sem kizárt, hogy mástól.

Robbie Keane felesége végleg lebuktatta Tóth Alexet

Ezekben a pillanatokban dől el a labdarúgó sorsa.

Előbb levonultak a pályáról a szenegáli futballisták, majd visszamentek és megnyerték az Afrika-kupát

Kaotikus döntő után nyerte meg története második Afrika-kupáját Szenegál.

Az Újpest csábíthatja vissza az NB I-be az elmúlt évek egyik legígéretesebb légiósát

250 ezer euróért cserébe vehetik kölcsön Szabics Imrééktől.

Átnevezik Varga Barnabásék otthonát a kiütéses derbigyőzelem után

És még a hivatalos szurkolói boltba is ellátogattunk a görög fővárosban.

A pofon után a Barcelona kapitánya durván megvádolta a bírót, Flick is kiállt mellette

A katalánok legyőzője már a mérkőzés előtt megtette azt, amire a Real Madrid nem volt hajlandó.

Tizennyolc perc is elég volt, hogy a magyar válogatott kapusa kikészítse az olaszokat

A végeredményhez képest jóval küzdelmesebb mérkőzésen kerekedett ellenfele fölé a válogatott.

Csányi Sándor nehezen tartható, de annál jobban hangzó ígéretet tett

A Ferencvárosból a Premier League-be tartó futballista, Tóth Alex példájára is kitért.

Őrült összeesküvés-elmélet terjed Szoboszlairól a szurkolók körében

Ismét összehasonlították a Liverpool legendájával a magyar válogatott csapatkapitányát.

Az aranylabdás csodagólja, Szoboszlai hibája és meglepetés a manchesteri derbin – Ez volt a hétvége öt legfontosabb meccse

Hétvégén is pörgött az európai klubfoci. Összeszedtük, hogy melyik volt a hétvége öt legérdekesebb meccse a topligákban.

Kiemeltet legyőzve jutott tovább az Australian Openen Marozsán Fábián

A tavalyi év egyik felfedezettjét verte négy játszmában a magyar teniszező.

0
0

Bulvár

A Trump-kormány borzasztó dolgot mondott Magyarországra, Karácsony Gergely retteghet ettől a mondattól

Donald Trump egy igazán elképesztő dolgot mondott Magyarországról.

Megtalálták az eltűnt tatabányai fiút

Hosszú ideje bolyongott a hidegben, teljesen átfázott.

Ezért nem szabad télen teljesen lehúzni a redőnyt éjszakára: plusz költségekre számíthatsz, ha mégis így teszel

A redőny sokak szemében a téli lakásvédelem egyik alapdarabja, pedig egy apró szokás komoly, rejtett problémák forrása lehet. A baj nem azzal van, hogy használjuk, hanem azzal, hogy hogyan tesszük mindezt.