Árammal és internettel lehetnek „okosabbak” a falvak
Aki egy eldugott, mindentől távol eső faluban él, ugyanúgy jogosult megfelelő ivóvízre, csatornázásra, egészségügyi ellátásra és oktatásra, mint a városban élők.
Mindehhez elengedhetetlen az olcsó és környezetbarát módon termelt áram – ez a kiindulópontja Okos Falvak Kezdeményezés és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete közös elemzésének. Mit tehetnek a kutatók az „okos falu” érdekében?
Világszerte körülbelül 1,1 milliárd ember él villanyáram nélküli háztartásban, és mintegy hárommilliárdan főznek, fűtenek a hőenergiát nem megfelelően hasznosító szilárd tüzelésű kályhákkal. E háztartások többsége nehezen megközelíthető, szegény falvakban, jobbára (de nem kizárólag) a harmadik világ országaiban található. A Smart Villages Initiative (SVI; Okos Falvak Kezdeményezés) nevű nonprofit szervezet három éven át végzett helyszíni kutatómunkát vállalkozók, tudósok, mérnökök, nem kormányzati szervezetek, politikusok és bankárok, valamint az érintett falvak lakosságának bevonásával. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy áramhálózat hiányában milyen megújuló energiatermelési megoldásokkal érdemes támogatni a fenntartható fejlődést és az „okos falvak” elterjedését.
Az SVI tudományos együttműködő partnere 2012 óta az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely szakértői csoportot hozott létre a kutatás támogatására. Az Findings and recommendations from the Smart Villages Initiative 2014–2017. Summary for the European Development CommunityEASAC és az SVI közös nyilatkozatbanmutatta be a hat éve tartó folyamat során levont következtetéseket.
Az áram a legfontosabb
Az SVI a kutatás keretében Dél-Amerikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Kelet-Afrikában összesen 15 helyszínen tartott munkaértekezletet 2014–2017 folyamán. Az „okos falu” koncepciója szerint a világtól elzárt települések számára is biztosítani kell az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést, az egészségügyi ellátást és az oktatást, mindehhez pedig kulcsfontosságú az energiaellátás.
Az SVI és az EASAC ajánlása szerint a tudományos kutatás számos területen tudja segíteni az „okos falvak” elterjedését. Ehhez az szükséges, hogy az állami szervek, hatóságok és a fejlesztéssel foglalkozó ügynökségek segítsék elő a kutatóintézetek, egyetemek, valamint az áramszolgáltatás terjesztésén dolgozó szervezetek, cégek közti együttműködést. A teljesítmény fokozásán túl a kutatás-fejlesztés célja legyen az olcsóság, a hozzáférhetőség – áll a jelentésben. Néhány, az SVI és az EASAC szerint kulcsfontosságú kutatási terület:
• új fotovoltaikus technológiák fejlesztése, hogy a napelemek ára továbbra is jelentősen csökkenhessen;
• az akkumulátorok gyártási költségeinek csökkentése az élettartam növelésével párhuzamosan – akkumulátorok nélkül nem lehet hatékonyan fenntartani sem a házi napelemes rendszereket, sem a helyi minihálózatokat, ugyanakkor az akkuk jelentős beruházási költséget jelentenek, és karbantartásuk sem olcsó;
• egyszerűbben telepíthető és egyszerűbben szétszerelhető, hordozható házi napelemes rendszerek fejlesztése (például nomád közösségek számára);
• könnyebben újrahasznosítható házi napelemes rendszerek kifejlesztése; fejlődő országokban alkalmazható újrahasznosítási rendszerek kifejlesztése;
• intelligens monitoring- és irányítórendszerek fejlesztése az áramtermelés és -fogyasztás kiegyensúlyozására mind háztartási, mind települési/minihálózati szinten, valamint a karbantartás-szervizelés megkönnyítésére;
• a háztartási elektromos fogyasztók, valamint a műhelyekben, kisüzemekben használt fogyasztók energiahatékonyságának növelése.
A falvakban élő fiatalokat mihamarabb meg kell ismertetni az új technológiákkal, már csak azért is, mert újszerű felhasználási ötletekkel állhatnak elő, amelyek a közösség nagy többségének érdekeit szolgálják – szerepel a jelentésben. Az áramellátás nélkül nem érhetők el a 21. századi infokommunikációs technológiák; ha viszont van áram és internetkapcsolat, akkor elérhetővé válnak a mezőgazdasági termőképességet növelő módszerek, az újszerű betakarítás utáni eljárások, és egy nagyobb piacon magasabb árat lehet elérni a terményekért. Mindez azért fontos – derül ki a jelentésből –, mert az érintett falvak túlnyomó része a mezőgazdaságból él: a cél az, hogy a falvakban az egyszerű szükségletre termelésről egy nyitottabb cserekereskedelemre térjenek át.
- Megépült Nógrád megye legnagyobb napelemparkja
- Leesett az első hó Nógrád megyében
- Digitális Közösségi Alkotóműhelyt adtak át a Borbély Lajos Szakközépiskolában
- Hiába tilos, mégis sokan fűtenek hulladékkal
- Egymilliárd forintos beruházásban bővült a Salgglas termékpalettája
- Idén is emlékmenettel tisztelegnek a doni hősök előtt
- Újabb 3 évre kapott bizalmat a "A Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány"
- Egyre kevesebben élnek Nógrád megyében
- Új járművek és eszközök érkeznek a nógrádi mentőállomásokra
- Ónos eső miatt adtak ki riasztás Nógrád megyére
- "Kapcsolatot teremtünk" interaktív fórum
- Közérdekű közlemény
- Nógrád Megyei Kormányhivatal: aki csak teheti, interneten keresztül intézze hivatalos ügyeit
