A trianoni békeszerződés máig tartó fájdalom
Az ország több pontján tartottak megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából vasárnap. Budapesten, a Kossuth téren ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót.
Katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján, június 4-én, vasárnap reggel a Kossuth Lajos téren.
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az ünnepi ceremónián jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök is.
A magyarság képes a nemzeti megújulásra
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az ünnepnapon kiadott közleményében hangsúlyozta: az elmúlt évek bebizonyították, hogy a trianoni tragédia pusztítását túlélve a magyarság képes a nemzeti megújulásra. Úgy fogalmazott: “hiszünk a nemzeti összetartozás erejében, mert csak egy erős nemzet képes kiállni magáért szerte a világban”. A nemzeti összetartozás napjának meghirdetése és a kettős állampolgárságról szóló törvény a 2010-ben megalakult új Országgyűlés legfontosabb döntése volt, a Fidesz és a KDNP szövetsége ezzel tanúságot tett a magyar nemzet határokon átívelő összetartozása és a külhoni magyarság iránti felelősségvállalás mellett – emelte ki.
Húszszoros támogatás a külhoni magyaroknak
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, a külhoni magyarság támogatása 2010-hez képest megtízszereződött, a gazdaságit is ideszámolva meghúszszorozódott. “Felelősséggel mondom, hogy kormány annyit még nem tett a külhoni magyarságért, mint az Orbán-kormány” – fogalmazott. Kiemelte: a kultúra, az oktatás mellett a támogatást kiterjesztették a gazdaságra is.
Szégyenfal
Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a magyarság szégyenfalán van a helyük mindazoknak, akik 2010-ben nem álltak ki a magyar nemzet határokon átívelő egysége mellett, nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek, a Demokratikus Koalíció elnökének, Botka László (MSZP) szegedi polgármesternek és Vona Gábornak, a Jobbik elnökének is.
Hangsúlyozta: 2010 óta az ellenzék újra és újra bizonyította, hogy nem lehet rá számítani, ha nemzeti ügyekről van szó. Ezzel szemben a külhoni magyarok a Fidesz-KDNP szövetségre változatlanul számíthatnak, “számunkra a nemzet a magyarok összessége határainkon innen és túl” – jelentette ki.
Szégyellnivaló lépések
A Jobbik erre reagálva a kormánypártok Trianonnal kapcsolatos lépéseit nevezte szégyellnivalónak közleményében. Az ellenzéki párt frakciója arra emlékeztetett, hogy a Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor és pártja 1990-ben még látványosan kivonult a Parlament ülésterméből, amikor Trianonra kellett volna emlékezni. Ezt a “gyalázatot” a Fidesz és a KDNP a héten megismételte, amikor elutasították, hogy 2020 Trianon-emlékév legyen – húzták alá.
Tanulni a múlt hibáiból
Az LMP közleményében azt írta, ezen a napon fontos emlékezni arra, hogy mindenki közös felelőssége tanulni a múlt hibáiból, és olyan nemzetpolitikai stratégiát megvalósítani, amely a jelen helyzetben a lehető legnagyobb támogatást nyújtja a külhoni magyar közösségeknek, miközben tiszteletben tartja azok önrendelkezési jogát.
A kisebbségek is a nemzet részei
Az Együtt közleményében kiemelte: a trianoni békeszerződés és az abból eredő “máig tartó fájdalom” nem választhatja szét a magyar nemzet tagjait. Trianon fájó igazsága arra tanít, hogy “a velünk élő kisebbségek ugyanúgy a nemzet részei, ahogy a többség: ha őket elnyomjuk, azzal leginkább saját magunknak ártunk” – tették hozzá.
Nagy, kibeszéletlen téma
A Párbeszéd közleményében úgy fogalmazott, a trianoni békeszerződés a magyar társadalom egyik nagy kibeszéletlen témája, nagy sebeket okozott, amelyek máig éreztetik hatásukat. A párt szerint olyan Magyarországra van szükség, ahol mindenki számít, és amely a külföldre vándorolt és elszakított magyarokat is támogatja identitásuk megőrzésében.
Megemlékezések országszerte
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a többi között Debrecenben, Egerben, Kecskeméten, Keszthelyen, Miskolcon, Nagykanizsán és Zalaegerszegen is tartottak megemlékezéseket.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került.
Államhatárok feletti összetartozás
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
hirado.hu
- Megépült Nógrád megye legnagyobb napelemparkja
- Leesett az első hó Nógrád megyében
- Digitális Közösségi Alkotóműhelyt adtak át a Borbély Lajos Szakközépiskolában
- Hiába tilos, mégis sokan fűtenek hulladékkal
- Egymilliárd forintos beruházásban bővült a Salgglas termékpalettája
- Idén is emlékmenettel tisztelegnek a doni hősök előtt
- Újabb 3 évre kapott bizalmat a "A Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány"
- Egyre kevesebben élnek Nógrád megyében
- Új járművek és eszközök érkeznek a nógrádi mentőállomásokra
- Ónos eső miatt adtak ki riasztás Nógrád megyére
- "Kapcsolatot teremtünk" interaktív fórum
- Közérdekű közlemény
- Nógrád Megyei Kormányhivatal: aki csak teheti, interneten keresztül intézze hivatalos ügyeit
